Az energiahordozók árai világszerte az egekben vannak, Európát ráadásul az orosz gáztól való függőség is nyomasztja. Ilyen helyzetben előtérbe kerülnek az alternatív energiaforrások, melyekre történő átállás környezetvédelmi szempontok miatt is fontos.
A kísérletezés, új módszerek kipróbálása, illetve bevezetése remekül beleillik a holland mentalitásba. A nem „hagyományos” módon előállított villamos energia és a holland újító szenvedély ötvözésére az egyik kedvenc példánk a moerdijki BMC erőmű.
Ott ugyanis csirkeürülékből állítanak elő áramot.
Ez talán első olvasatra meglepő lehet, de nem árt tudnunk azt, hogy Hollandiában körülbelül 100 millió csirkét tartanak, melyek után keletkező trágya hasznosítása a baromfitartók törvényi kötelezettsége. Ebből kiindulva, a lehetséges megoldások keresését követően már 1987-ben elkezdődtek a megbeszélések a baromfitenyésztők és az energiatermelők között. A tervezési munkálatok, és azután, hogy 2006-ban több, mint 600 tenyésztő szövetkezetet alapítva garantálta a jövőbeni erőmű 10 évig történő trágyaellátását, megkezdődött annak építése.
2008-ban pedig hivatalosan is megnyílt és üzembe állt a BMC Moerdijk Energiecentrale. Az erőmű évente a Hollandiában keletkezett – azaz a 100 millió állat után „előállított” ürülék – egyharmadát, 430 000 tonna baromfitrágyát dolgozza fel és égetés nyomán éves szinten 285 000 megawattórányi - MWh - villamosenergiává alakítja. Ez a gyakorlatban egy Den Bosch méretű – 150 000 lakosságú – város ellátására elegendő. A technikai részletek iránt fogékonyak a BMC honlapján egy virtuális túra keretében megnézhetik, hogyan zajlik konkrétan a folyamat.
És hogy valóban környezetbarát-e a trágya égetése? Az erőmű megbízásából – többek között delfti, wageningeni kutatóintézetek, illetve a Leuveni Egyetem által – készített kutatások azt mutatják, hogy igen. A megállapítások szerint azáltal, hogy zöld áramot termel, BMC csökkenti a szén-dioxid-, és ammóniakibocsátást, és újrafelhasználásra alkalmas ásványi anyagokat állít elő. Egy további következtetés szerint, az ilyen módon történő villamosenergia-termelés a baromfiürülék feldolgozásának környezetvédelmi szempontból legvonzóbb módja.
Ha az eddigiek olvasása után az az érzésünk támadna, hogy ez túl szép, hogy igaz legyen, akkor még tudjuk fokozni ezt a benyomást. Ugyanis a baromfitrágya termikus átalakítása után kiváló minőségű, foszforban és káliumban gazdag műtrágya is keletkezik – évente mintegy 60 000 tonna.
A jelenlegi állapot szerint az erőmű sorsa 2030-ig rendezett, addig biztosan hozzájut az áramtermeléshez szükséges „alapanyaghoz”. Bár technikailag akár 2045-ig is működhetne, további jövője természetesen a jövőbeni gazdasági, politikai, piaci, technológiai helyzettől függ.
Addig viszont – ahogy a mondás tartja, „Szarból várat”, azaz baromfitrágyából áramot állítanak elő.
