Mi is ez a „stikstof”krízis tulajdonképpen?

2022. június 21., kedd

Évek óta a hírek folyamatos szereplője a hollandul stikstofcrisis-ként hívott problémakör. Talán annyi mindenkinek nyilvánvaló, hogy a vita a stikstof, vagyis a nitrogén körül forog. De mi is konkrétan a probléma és mi közöm van nekem ehhez? Megpróbáljuk összefoglalni a legfontosabb tudnivalókat.

Hollandia agráripari nagyhatalom. A fél magyarországi méretű ország több mezőgazdaság termék esetében a világ legnagyobb, illetve dobogós exportőrei közé tartozik. Mindent egybevetve Hollandia a világ második legnagyobb élelmiszer exportőre az USA után, úgy, hogy annak termőterülete 270-szer nagyobb a Hollandiában rendelkezésre állónál. Ehhez a hihetetlen teljesítményhez a fejlett technológia, tapasztalat, folyamatos innováció alkalmazása vezet, ugyanakkor a termőföld kíméletlen kihasználását is eredményezi, hiszen a világrekord terméshozamok eléréséhez a műtrágyázás, növényvédő szerek, illetve az állatok esetében az antibiotikumok is szükségesek.

Mi is ez a „stikstof”krízis tulajdonképpen?

De térjünk inkább rá a nitrogénre. A nitrogén ott van mindenhol, életünk egyik legfontosabb eleme – megtalálható a levegőben, minden fehérjében, a DNS-ünkben és természetesen a talajban is. Vagyis nitrogénre szükségünk van. Sőt, az emberiség létszámának robbanásszerű növekedése, élelmezése lehetetlen lenne a nitrogéntartalmú műtrágyázás nélkül. A probléma „mindössze” annyi, hogy az élelmiszer előállításhoz használt műtrágyában lévő nitrogén mintegy 15 százaléka hasznosul, a maradék 85 százalék feleslegként lerakódik. A túl sok nitrogén pedig rombolja a biodiverzitást, fokozza a vizek algásodását, növeli a globális felmelegedést, nem mellékesen pedig tönkreteszi a talajt. A gyengébb minőségű termőföld termőképességének fenntartása pedig még több műtrágyázást igényel. Vagyis máris egy ördögi körben találtuk magunkat… A nitrogén egyébként önmagában nem káros, viszont a belőle képződő nitrogén-oxidok és ammónia már igen.

Mi is ez a „stikstof”krízis tulajdonképpen?

A kép forrása - www.milieucentraal.nl

A világ egyik legnagyobb szennyezőjeként - az egy hektárra vonatkoztatva az EU-s átlag négyszeresét kibocsátó - Hollandia már évekkel ezelőtt felismerte a problémát és elviekben elkötelezte magát arra, hogy csökkentse a nitrogén-oxidok és ammónia mennyiségét. A 2015-ben elindult Programma Aanpak Stikstof pénzt biztosított a nagyívű tervek megvalósítására. Az azóta eltelt idő viszont bebizonyította, hogy a papíron jól mutató elvek a valóságban gyakorlatilag nem eredményeznek érdemi csökkenést. 2019-ben mondta ki a természet, illetve természetvédelmi területek védelmében a Raad van State – amit leginkább a magyar legfelsőbb bíróságnak, illetve alkotmánybíróságnak feletethetünk meg –, hogy ez így nem mehet tovább. Ezt követően voltak kénytelenek leállni Natura 2000 területek közelében nagy építési projektek, illetve nem adtak új engedélyt mezőgazdasági tevékenységekre.

Így érkeztünk el 2022-be, amikor is a kormány bejelentette, hogy Hollandia meghatározott területén - összesen 131 helyen – 70 százalékkal kell visszafogni nitrogén kibocsátást. Ennek részeként arra köteleznek termelőket, gazdákat, hogy visszafogják, sőt abbahagyják tevékenységüket. Akiket természetesen villámcsapásként ért a bejelentés, hiszen abban a hiszemben tevékenykedtek, hogy minden törvénynek és szabályozásnak megfelelnek, továbbá jelentős beruházásokat hajtottak végre azért, hogy fenntarthatóbbá tegyék működésüket.

Felháborodásukat természetesen ki is fejezik. Az illetékes miniszter házánál tüntettek, útlezárásokat tartottak és demonstrációkat szerveznek. A gazdáknak természetesen igazuk van, nem ők az egyetlen szennyezők, hiszen közlekedés és az ipar szintén hatalmas kibocsátók. Schiphol repülőtér kapacitás problémái mellett a szennyezés miatt is folyamatos tűz alatt áll. Arról is elindult a vita, hogy a holland ipar ebben a formában fenntartható-e. Például, hogy szüksége van-e az országnak egy olyan műtrágya gyárra, amely évente 2 milliárd köbméter gázt használ fel, vagyis 1,3 millió háztartás összfogyasztásának megfelelő mennyiséget.

Mi is ez a „stikstof”krízis tulajdonképpen?

A kormány mindenesetre a mezőgazdaság megreformálását tűzte ki célul. Ahogy a bevezetőből is látható volt, hogy nem pár magányos gazda küzd a gonosz kormány, illetve pár hippi környezetvédő ellen stikstof ügyben, hanem egy komoly lobbierővel rendelkező, a világot élelmező szektor próbálja megtartani megtartani vezető pozícióját. A világon második helyezett holland agrárium 104,7 milliárd euró értékben exportálta termékeit 2021-ben. A nagyságát jól mutatja az az tény is, hogy Noord-Brabant tartományban több, mint kétszer annyi sertés él, mint ahány ember.

Itt tartunk most. Annyi biztos, hogy a téma még sokáig terítéken marad.


Back to Top