Hollandiában is dilemmát okoz a szülőknek, hogy a gyerekek tanuljanak-e magyarul, esetleg járjanak-e magyar oviba – iskolába. Hátrányba kerülnek-e a gyerekek a nyelvi felzárkózás ideje alatt a hollandok között? Nem túl megterhelő-e hétvégén is a magyar iskolába menni?
Sokan legyintenek, hogy a gyerekeknek még „nagyon könnyű”, pillanatok alatt „rájuk ragad” a nyelv, gyorsan beilleszkednek és nem szenvednek hátrányt semmiben. A holland iskolarendszer tényleg gyerekbarát, a „kevesebb több” elve érvényesül, odafigyelnek a gyerekek egyéni igényeire is. De azért …
Megérteni két kultúrát, megkapni a „gyökereket és a szárnyakat” is, azaz a szülők és nagyszülők életfelfogását megérteni, és a magyar közösségnek is részesévé válni, de közben Hollandiában boldogulni - úgy hiszem, alapvető igénye a gyerekeknek is. Szerencsére a magyar iskola inkább közösségi élmény, mint súlyos teher, így aki megteheti, ne habozzon utánajárni a lehetőségeinek!
Magyar iskola, illetve óvoda jelenleg Utrechtben, Hágában, Geleenben, Maarssenben, Amstelveenben, Eindhovenben, Meppelben, valamint Hengeloban működik. Mi most a Hágai Magyar Óvodában és Iskolában jártunk.
Az iskola már 10 éves múltra tekint vissza, és a kéthetente szombatonkénti 3-3 óra foglalkozással az anyanyelvfejlesztésre, a magyar népszokásokra, a népzenére és néptáncra helyezik a hangsúlyt. A gyermekek életkora 2-13 éves kor között változik, a kicsik és nagyok természetesen a korosztályuknak megfelelő tananyaggal és tudáskinccsel haladhatnak, külön csoportokban.
Az első áprilisi foglalkozáson az ovis csoportban Horváth Márta bábjátékos varázsolta el a piciket lebilincselő mesejátékával. Kicsit sajnáltuk, hogy a mese végét nem hallgathattuk meg, de a 9-10 évesek csoportját is meg akartuk nézni, akik éppen Pécsről olvastak. Itt a helyesírás, olvasás, szókincsbővítés a legfontosabb cél. Gázi Kászim pasa dzsámija komoly nyelvtörőnek bizonyult, de a városról szóló további érdekességek jól oldották a hangulatot. Baracs Róbert, történelem- és ének-zenetanár hollandul is kisegítette a csoport kisdiákjait.
Végül a nagyok, vagyis a hatodikosok magyar órájába lestünk bele, akiknek a Toldihoz ezúttal még diafilmmel sem sikerült kedvet csinálni, így egy kis szövegértéssel, szókincsfejlesztő játékkal vezette a foglalkozást Nagy Ildikó tanár. A Toldi szövegének ízlelése, megszerettetése mégis fontos, akkor is, ha a szöveg valóban nehéz. A beszélgetések révén például sok apró részletre fény derül, melyeket ez után már könnyebb élményhez, meglévő ismeretekhez kötni.
Az 50 diákot és 8 oktatót felölelő foglalkozások többi csoportjába ezúttal nem néztünk be. Vannak vegyes, holland-magyar gyerkőcök is, akiknél természetes, hogy a magyar kicsit döcögősebben megy. Egyébként egész családok, testvérpárok jönnek évek óta, akiknek a tandíjban kedvezményt tudnak nyújtani. Az iskola teljesen
Csanády Ágnes, az iskola alapítója és szervezője az elmúlt évek pozitív tapasztalatait mesélte el nekünk, az intézmény diákjai ugyanis rendszerint jó középiskolába kerülnek, amihez az anyanyelvi oktatás nagymértékben hozzájárul.
Ki ne tapasztalta volna, hogy mélyebben rögzül, amit magyarul tanulunk, vagy hogy ha gyorsan kell számolnunk fejben, azt is inkább a saját anyanyelvünkön tesszük?
A Hágai Magyar Iskola és Óvoda foglalkozásairól, a házirendről és az anyagi hozzájárulás mértékéről a Hollandiai Magyar Szövetség híreiben, honlapján és Facebook oldalán részletesen is tájékozódhatunk.
A foglalkozások ideje alatt egyébként a szülők sem unatkoznak, a kéthetenkénti találkozó ugyanis remek lehetőség összejövésre, beszélgetésekre, ismerősökkel való tapasztalatcserére is.
