Az elmúlt pár év világosan megmutatta Hollandiában is, hogy mit jelent a klímaváltozás a gyakorlatban. A tavalyi év 40,7 fokos hőmérsékleti rekordja után 2020-ra a 18 napig tartó hőhullám és a minden idők eddigi legmelegebb éjszakája jutott. Megértük azt is, hogy a vizek országában vízhiány lépett fel.
A hosszú száraz periódusokat követő extrém viharokkal pedig órák alatt akár több havi csapadék hullik le, amely komoly pusztítást végez. A csapadék okozta kárbejelentések száma az elmúlt 3 évben 77 százalékkal nőtt.
Annak ellenére, hogy a klímaváltozással szemben csak globálisan lehet(ne) eredményesen felvenni a harcot, Hollandiában egyre több országos és helyi kezdeményezéssel is találkozhatunk, melyek legalább a környezeti károkat szeretnék enyhíteni.
Közismert, hogy a nagy épületekkel teli és lebetonozott városok melegebbek, mint a zöldövezetek. Ezért, ahol lehet, javasolt a letérkövezett területek helyett növényeket, fákat telepíteni, melyek csökkentik a nyári forróságot. A beton ráadásul nem nyeli el a vizet, így a helyette telepített növényzet segítségével az egyre gyakrabban lezúduló csapadék nem teszi próbára a csatornarendszert, illetve kevesebb kárt okoz.
A kép forrása - Stichting Steenbreek/Cobra groeninzicht
Ennek fontosságát felismerve állt össze több önkormányzat – jelenleg 140, az összesen 350 hollandiai gemeentéből –, hogy egy alapítvány létrehozásán keresztül felmérjék, hogy konkrétan milyen a „lebetonozási lefedettség” a településeken és az információ birtokában kizöldítsék azokat a lehetséges pontokon.
Arnhemben már kicsit előrébb is járnak. A város 10 éves fejlesztési terve alapján a leaszfaltozott területek legalább 10 százalékán füvet, fákat és egyéb növényeket telepítenek, illetve kisebb tavakat is létrehoznak, hogy elviselhetőbbé tegyék a hőhullámokat.
Még egy hőséget növelő tényezőre figyeltek fel a holland szakemberek: a meleg nyári napokon a műfüves pályák 60 fok körüli hőmérsékletre is felhevülhetnek, ezáltal még jobban melegítve környezetüket… Talán mondani sem kell, egy 60 fokos pályán a sportolás is lehetetlen. Egy pilot projekt keretében az egyik pálya alatt összegyűjtötték az esővizet, mely a forró napokon elpárologva gyakorlatilag egy füves pálya hőmérsékletével megegyező mértékre hűtötte le a területet. Ne kicsinyeljük le ezt az eredményt abban az országban, ahol műfüves focipályából 1800 darab található…
A kép forrása - Climatescan
A forró, nyári napok után lezúduló eső okozta rombolásról egyre gyakrabban szólnak a hírek. A hirtelen leeső – sokszor több havi mennyiségnek megfelelő - csapadékot ráadásul nem is tudják hasznosítani a növények, így az a szárazságra sem jelent enyhítést, illetve ahogy említettük, a csatornarendszert is alaposan próbára teszi. Kézenfekvő, hogy ezt az egyébként elfolyó vizet valahogy felfogják és tárolják. Például körforgalmak alatt kialakított gyűjtőmedencékben, vagy olyan víz tárolására alkalmas városi területeken, ami száraz időkben játszótérként, vagy például gördeszkapályaként funkcionál.
Terjedőben van olyan megoldás is, ami Magyarországon már régóta természetes: a Hollandiában regenton néven ismert esővízgyűjtő hordó. Népszerűségét jól mutatja, hogy az elmúlt évben kétszer annyit adtak el belőle, mint korábban. Terjedését az egyes települések támogatásokkal is szeretnék ösztönözni.
A kép forrása - pixnio.com
Persze szép és jó, hogy ennyi ötletből lesz működő megoldás, de tisztában vannak vele a szakemberek, hogy a hőség, szárazság és az özönvíz okozta hatások enyhítése ellenére a következő években rosszabbodni fog a helyzet...
