Hollandia lakóinak egy hete kellett megbarátkozniuk a kijárási tilalom gondolatával. Ahogy az várható volt, az emberek nem fogadták túl lelkesen a rendkívüli intézkedést. Ennek ellenére a többség megértő volt. Egy felmérés szerint a megkérdezettek közel 80 százaléka támogatta, 12 százaléka ellenezte az „avondklok” bevezetését, maradékuk pedig semlegesen viszonyult a kérdéshez. Azaz a nagy többség „beállt a sorba” és tudomásul vette, hogy a koronavírus okozta korlátozásoknak még messze nincs vége. Nem is azt nehezményezték a legtöbben, hogy otthon kell éjjel maradniuk, hanem azt, hogy csak napi egy látogatót fogadhatnak háztartásonként. Annak ellenére bizonyult a többség megértőnek, hogy a kijárási tilalom igen ritka Hollandiában. A legutóbbi a második világháború idején, 1944-ben volt.
A kijárási korlátozást ellenzők között, egy azt elfogadni képtelen kisebbség gondoskodott róla, hogy Hollandia pár napig a világsajtó vezető hírei közé kerüljön.
Kövekkel, tűzijáték bombákkal és molotov koktélokkal megdobált rendőrök, felgyújtott autók és koronateszt helyszín, kifosztott és szétvert üzletek, megtámadott kórház sokkolta a közvéleményt.
Erőszakba torkolt tüntetések, vagy eldurvult fesztiválok persze a múltban is előfordultak. Például a Beatrix Királynő koronázását beárnyékoló, lakásfoglalók által kirobbantott, Kroningsoproer néven ismert zavargások, illetve a 2012-es hareni – 250 000 eurós kárral járó - Project X „buli”.
A közhangulat egyértelműen a vandálok ellen fordult. Magánemberek, politikusok sorra ítélték el a városok öncélú szétverését és az értelmetlen erőszakot. És persze a hollandokra jellemző szolidaritás most is megnyilvánult. Ismeretlenek segítettek a romok eltakarításában a károkat szenvedőknek, az ilyenkor szokások pénzgyűjtések is megindultak. Többek között így kapott százezer euró feletti adományt a kifosztott den boschi boltos és így lett új autója a teljesen szétvert régi helyett a 78 éves nagymamának.
Még a máskor rendőrökkel simán összecsapó fociszurkolók is a hatóságok segítségére siettek, több városban is őrjáratokat szervezve, hogy védjék saját településüket. Az már más kérdés, hogy a rendőrség ezt a fajta támogatást udvariasan visszautasította...
Az emberek tehát megdöbbentek, viszont a hatóságok hamar összekapták magukat. Az első balhét követő hat napon belül 11 582 bírságot osztottak ki, első körben 347 embert tartóztattak le.
A letartóztatottak közül sokan meglepődtek, amikor megismerkedtek a snelrecht és supersnelrecht intézményével és gyorsított eljárást követően börtönben találták magukat. Nem biztos, hogy szabadságvesztésre számítottak azok sem, akik a közösségi médiában buzdítottak erőszakra. Az ügyészség a károk legalább részleges enyhítéseként az elkövetők autóit, bankszámláit, fizetését foglalta le.
Biztos, hogy még sokat fogunk hallani az elmúlt egy hét eseményeiről. De a vírus még velünk él és persze jönnek a parlamenti választások. Szóval, a tanulság levonása tippünk szerint még egy kicsit odébb van. De egyszer biztos megtörténik.
