Nincs is jobb annál, hogy Hollandiában élhetünk, hiszen az ország már megint nyert a munka és magánélet egyensúlyának pontversenyén, és különben is, a holland gyerekek a legboldogabbak a világon.
Persze, ha előhúzzuk a kellemetlenebb statisztikákat is, akkor úgy tűnik, Hollandiában a burn-outnak előkelő helye van a munkahelyi ártalmak palettáján. A burn-out nem csupán stressz-ártalom, hanem a cinizmus, a kollégák iránti empátia hiánya és a kiüresedettség is szoros velejárói, és mindez sajnos nem gyógyítható egy-két hét nyaralással. A hollandiai munkavállalók 14%-a szenved tőle, mindez fejenként átlagosan 242 betegszabadsággal jár, és összesen évi 1,8 milliárd euróba kerül ez a „kis szépségpötty” ebben, a különben nagyon is színvonalas munkakultúrájú környezetben. Szóval, ha egy érzéketlen jégcsap a főnököd, akkor nem biztos, hogy „tipikus holland”, hanem lehet, hogy itt az ideje pár hónap szabadságra mennie...
Hollandiában a boldog gyermekkor sem az évekig tartó szoros anyai kötődés következménye. Az Európában kimondottan zsugorinak számító 16 hetes szülési szabadság hamar rákényszeríti a kis kölkök szüleit, hogy heti egy-két napot bölcsibe dugják vagy bébiszitterre bízzák őket, még akkor is, ha mami sírva megy dolgozni, és egész nap a telefonján lóg a bébiőr közvetítését nézegetve.
S hogy segítsük helyén keresni a boldogság kérdését: a boldogság igaziból életbölcsességi, önismereti kérdés, de leginkább ajándék. Vagy van, vagy nincs. A boldogtalanság viszont egészen más, mert tőlünk függ, hogy az előttünk lévő feladatokra hogyan tekintünk, szóval ez az, amin igazán érdemes dolgoznunk.
„- Ki mondta, hogy nem fog fájni? - kérdezte az Úr.
- Hol van az megírva, hogy nem szabad fájnia?
- Kemény az az élet, amit Te adtál nekünk.
- Miért lenne puha? - szólt az Úr.
- És nagyon nehéz a világ.
- Miért lenne könnyű?”
(Joseph Heller: Isten tudja, 2. A sok könyvek írásának nincs vége)
Szóval aki nem rendelkezik jéghátán-is-megélő, úthenger-típusú személyiséggel, semmiképpen ne várja meg a burn-outot, és ne csapja be magát olcsó, ám kézenfekvő problémamegoldási módszerekkel, mint amilyen az ivás, a cigizés vagy a rendszeres fűszívás. A külföldön élés iróniája, hogy a „gazdag nagybácsi” és a „boldog család” szerepeket gyenge színészi képességekkel is remekül lehet játszani a rokonlátogatások idejére, és a karrierfeltuningolás kreatív képességével is egész szép képzeletbeli sikereket érhetünk el. Legfeljebb magányosak maradunk, de az ilyesmit úgysem szokás facebookra posztolni…
Tehát, ha készen álunk arra, hogy ezentúl sem magunknak, sem másoknak nem hazudunk túl nagyot, akkor vegyük kézbe az irányítást, tanuljunk meg profin problémát kezelni, asszertíven kommunikálni, valamint keressünk sors- és szellemi társakat, segítő szakembert akár!
Hollandiában öt igazán nemzetközinek mondható nagyváros van (és néhány egyetemi város, amelyek szintén nemzetköziek), ezek közül Eindhoven a szemünk előtt vált megállíthatatlanul multikultivá: az olyan multinacionális cégek, mint a Philips és az ASML az utóbbi években tízezreket vonzott külföldről a városba, ahol jelenleg 69.000 külföldi a mintegy 230.000 lakosból. Az expatok és hozzátartozóik szociális igényeit egyre több szuper kezdeményezéssel segítik, a nyelvtanulástól, szabadidős tevékenységektől vagy az egészséges életmódtól kezdve egészen a lelki szükségletekig. Bővebben a Holland Expat Center honlapját ajánljuk a kedvünkre való kimozduláshoz.
De mi most fókuszáljunk a mentálhigiénés igényekre. Az International Peer Support Network of Eindhoven (IPSN) -t épp a mindennapok jó megélésére, a munka és magánélet egyensúlyának helyrebillentésére találták ki. Nagyjából havonta tartanak foglalkozásokat, melyeket szeptembertől Szilágyi Erika pszichológus és life coach vezet angolul, és azóta a kiegyensúlyozott életvitelhez szükséges témákkal, a tudatos tervezéssel, komfortzónából való kimozdulással, pozitív szemlélettel vagy a szabadidő hasznos eltöltésével foglalkoztak.
Az IPSN foglalkozásai a pszichológia iránt érdeklődőknek, a világban helyüket keresőknek nyújt minőségi időtöltést, ismerkedési lehetőséget. Az első foglalkozásokat egy amerikai és egy orosz hölgy szervezte, azaz igazán nemzetközi csoportról van szó, és mindig jó látni, hogy a foglalkozásokon a palesztin, indiai, ukrán, finn és ki tudja még honnan valók kinyílnak és elfogadják egymást.
„A legutóbbi IPSN est a komfortzónáról szólt. - meséli Erika. - Hogy mit jelent a komfortzóna, miért fontos tudni róla és miért jó néha kizökkenni a megszokottból. Ez ugyanis egy nagyon releváns téma nekünk, akik elhagytuk a hazánkat. Talán mindenki, aki élt már külföldön, egyet tud érteni azzal, hogy a külföldi lét alatt nekünk többször kell azt a bizonyos komfortot átlépni. Így a legutóbbi este során meghallgattuk egymás történetét, melyekből többen erőt tudtak meríteni a következő lépéshez. Például egy teljesen frissen érkezzett expat számára óriási löketet tud adni ez az élmény. És ami még szintén fontos: itt érezhetik, hogy nincsenek egyedül, és hogy lehet és van kitől segítséget kérni.”
A foglalkozások új helyszíne az Una Paloma Blanca nyelviskola. A következő, április 20-i alkalom a barátságról fog szólni. Általában 15 fős csoportok szoktak összegyűlni, és mindenki jöhet, aki ért angolul: anyukák gyerekkel, párok, egyedülállók és külföldiek mellett természetesen holland érdeklődők is. Az eseményekről az IPSN Facebook-oldalán lehet bővebben tájékozódni.
Ne feledjétek, nem vagytok egyedül!
