A citizen scientist, hollandul burgerwetenschapper az, aki régen a bogarász, madarász, bélyeg- vagy lemezgyűjtő volt, és aki néha-néha bemutatkozhatott a tévék showműsoraiban is. A hobbikutatás azonban többé már nem az olykor inkább „fura szerzetek” privilégiuma, mert szerencsére egyre szélesebb körben népszerű és egyre több hasznosul ebből a közös tudásból világszinten, így Hollandiában is.
A technológiai fejlődésnek hála, de mindenekelőtt a mobiltelefonok kitűnő kamerájának, a gps-nek, az internetösszeköttetésnek és az appfejlesztéseknek, ma már az egyszerű polgár is publikálhatja, amit éppen tapasztal, legyen az szúnyoginvázió, műanyagégető szomszéd, vagy az önmagán kipróbált egészséges diéta: a lényeg, hogy a hatalmas adatmennyiségből a közös tudás hasznosul, ha annak kereteit jól megszervezik, és ha az igazi tudósok is besegítenek kicsit.
A hobbitudományok egyik legaktívabb területe a környezet- és természetvédelem, már csak azért is, mert jártunkban-keltünkben feltűnik a szemét vagy a szag- és zajártalom. Másrészt pedig a természet megfigyelése kimondottan mindful dolog, akár festőállvánnyal, akár kamerával vágunk neki a küldetésnek. A városi levéltárak digitalizálása és elérhetősége pedig a szobatudósoknak nyújt közvetlen bepillantást a múltba.
A terepi méréseknél maradva, a Muggenradar.nl segítségével lehet adatokat szolgáltatni azokról a nyavalyás kis szúnyogokról, melyek a hálószobában gyötörnek. A madármegfigyeléshez ennél profibbnak kell lenni, de aki szereti csinálni, gyakran többet tud, mint egy diplomás biológus. A Vogelbescherming.nl madárfelismeréshez online kurzusokat is kínál. A Natuurkalender.nl-en regisztrált adatokból a kímaváltozásnak a következménye, a hosszabb szezon is kirajzolódik: a rögzített fajmegfigyelések tavasszal korábban kezdődnek, ősszel pedig később érnek véget.
A lakossági környezetmonitorozás egyfajta jelzőrendszer, amelyet hatósági mérések követnek és a megfelelő intézkedésekkel sokkal korábban tudnak reagálni a problémákra, például azokon a területeken ahol lecsökkent az észlelt rovarok száma, vagy ahol a levegőszennyezés ölt aggasztó mértéket. Vannak olyan kutatások is, ahol a fatüzelésű kazánok okoznak gondot, és a környező lakosok fújásteszttel és nyálmintával monitorozzák az egészségükre gyakorolt hatást. Anna Berti Suman a Tilburgi Egyetem kutatója és a téma szakértője szerint egyenesen az lenne a legcélszerűbb, ha megszerveznék a mérőműszerek lakossági kölcsönzését úgy, ahogyan a könyvtárak is működnek.
A környezeti terhelés mérséklése nemcsak a polgárok szempontjából fontos. Az állattartó telepek szagterhelésének, szállópor- és ammóniakibocsátásának csökkentése, illetve a lehető legkevesebb kellemetlenség okozása a gazdák érdeke is. A Boeren en Buren (parasztok és szomszédok) projektben például ez az együttműködés és közös gondolkodás valósul meg.
A hiedelmekkel ellentétben ezekbe a projektekbe nem azért érdemes ennyi energiát fektetni, mert a hobbitudósok olcsók lennének. Az app- és website-fejlesztések, az időigény és a kommunikáció szinte ugyanannyiba kerül, mint a tisztán tudományos kutatások esetén, kifejezett előnyük azonban a hatalmas adatmennyiség, a nézőpontok változatossága és azoknak a helyszíneknek az elérése, amelyekre egy tudós idejéből nem mindig futja.
Az RIVM (Rijksinstituut voor Volkgezondheid en Milieu) külön programja van a burgerwetenschap egyes területeiről, melyek a környezet és egészség kapcsolatáról szólnak. Különböző futó projektbe kapcsolódhatnak be azok, akik szívesen megosztják a tapasztalataikat, valamint az intézet támogatja a lakossági kezdeményezéseket is.
Az egyik ilyen az otthonápolás és idősgondozás, mert egyre több embert érint ez a feladat, így jól jön, ha a szakszerű ellátáshoz szükséges tudást meg tudják osztani egymással.
Az intézet a környezetegészségügyi projektjeiben a CBSD (Community Based System Dynamics) rendszerszemléletű módszert alkalmazza. Lényege, hogy a lakosok nemcsak társ-kutatóként szerepelnek az adatok rögzítésében, hanem azok elemzésében és a többi érdekelt fél bevonásával működnek közre, illetve részt vesznek a problémák felszámolásában illetve a megoldások megtalálásában is.
Magyarországon egyébként Dr. Kemenesi Gábor virológus részvételével az inváziós szúnyogokat monitorozzák hasonló módon. Pécsett a PTE Transzdiszciplináris Kutatások Intézete foglalkozik a lakosság tudományos kísérletekbe való bevonásával.
A képek forrása: pixabay.com
