A világ szerencsésebb felén – így Hollandiában is – manapság az egyik probléma az ételpazarlás. Ez persze nem csak azért gond, mert szó szerint „kidobott pénz”, hanem egyre inkább fontos szempont a feleslegesen megtermelt élelmiszer környezetre gyakorolt hatása. A kukában landoló étel megtermelése során felhasznált víz, energia mind hiába került felhasználásra, nem is beszélve a keletkező szén-dioxidról és nitrogénről.
A számok nem hazudnak: fejenként 34,3 kilogramm élelmiszert dobunk ki évente Hollandiában. Ez akkor is borzalmas adat, ha a tendencia csökken, hiszen 3 évvel ezelőtt 7 kilóval több került a szemétbe.
Leggyakrabban természetesen a fogyaszthatósági határidő lejárta miatt dobunk ki valamit. Emellett sajnos az sem ritka, amikor az egyébként teljesen fogyasztható és finom zöldség vagy gyümölcs azért tűnik el a szemetesben, mert nem szép…
Az élelmiszer-pazarlás problémáját több szereplő igyekszik kezelni. A kormány például kampányok mellett az általa létrehozott és finanszírozott Voedings centrumon keresztül próbálja a helyes táplálkozással – ezen belül természetesen a pazarlással – kapcsolatos tudnivalókat és ismereteket terjeszteni.
A piaci szereplők is rámozdultak a témára: sorra tűnnek fel az okostelefonokra írt alkalmazások, illetve weboldalak, melyek a pazarlás visszaszorítását próbálják segíteni. Az alkalmazások, köztük persze az egyik legismertebb, a Too Good To Go is a nap vége felé az éttermek, pékségek megmaradt, eladatlan ételeit kínálja – természetesen kedvezőbb áron – az éhes és pocsékolás ellen küzdeni akaró kedves vevőknek, vendégeknek.
A vásárlók és éttermek mellett persze a szupermarketek is kénytelenek élelmiszert kidobni, azonban ők hallgatva a korszellemre, a rendelkezésre álló technológiát felhasználva próbálják ezt a mennyiséget csökkenteni. És persze az ebben lévő marketingértéket kihasználni :) Akár a hagyományos módon, azaz amikor a lejárat közeli termékeket töredék áron kínálják -, akár mesterséges intelligenciát használva, a lejárati időtől függően folyamatosan és dinamikusan átárazva, intelligens „árcédulákat” használva.
Azért olyan is előfordul, amikor a vásárlók érzelmeire hatva úgy árulnak termékeket, hogy a csomagolás azt sugallja, hogy a „ha nem veszed meg, kidobnánk”.
De mit is tehetünk mi, egyéni szinten?
- azt és annyit vegyél, amire és amennyire szükséged van
- tervezd meg előre, mit akarsz venni, készíts listát
- nézd át rendszeresen a hűtőd, tudd, hogy mid van
- ha olyan ételed van, amiről tudod, hogy valószínűleg nem fogod megenni, de még fogyasztható, vidd el a legközelebbi Voedselbankba, azaz ahhoz a szervezethez, ahol a felajánlott élelmiszereket szétosztják a rászorulók között.
Fontos, hogy tisztában legyünk azzal is, hogy két fajta lejárati dátummal találkozhatunk az egyes termékeken. A TGT dátumot - te gebruiken tot – például húsokon láthatjuk. A TGT határidő lejárta után a fertőzésveszély miatt ne fogyasszuk el az adott terméket. A THT dátum - ten minste houdbaar tot - után kis idővel viszont még nyugodtan megkóstolhatjuk például a hűtőben maradt joghurtot. A tészták például akár hónapokkal a THT dátum lejárta után is nyugodtan fogyaszthatók.
Az biztos, hogy változtatnunk kell azon a szokásunkon, hogy feleslegessé vált élelmiszert dobunk ki. Ha valakinek nem jelent erős érvet a pénztárcája felőli nyomás, azt talán elgondolkodtatja az, hogy a klímaváltozás miatt több szakértő – illetve többek között az ENSZ által jegyzett tanulmányok – szerint a következő évtizedekben élelmiszerhiánnyal kell majd megküzdenünk.
