Ha - sokak szerint - a modern világ egyik csodáját szeretnénk látni, Zeeland egyik csücskében találjuk a Deltarendszer egyik legérdekesebb gátját az Oosterscheldén. A mérnöki létesítmény egyik elemét közvetlenül is megmászhatjuk és közelről is megcsodálhatjuk, de ha ugrándozó delfineket nézegetnénk, vagy elég bátrak vagyunk, hogy cápákat etessünk a vízben, azt is megtehetjük a Neeltje Jans látogatóközpontjában.
Hétköznapi emberként a holland történelemről nem nyílik alkalmunk túl sokat diskurálni, ám az 1953. február 1-i vihardagály pusztító tevékenységéről talán már mindenki hallott. Dél-Hollandiában közel 200 000 ember egy éjszaka leforgása alatt vált hajléktalanná, majd kétezren életüket vesztették és óriási anyagi kár keletkezett a gátak átszakadása miatt. A hollandok azonnyomban határoztak a déli területek megvédését szolgáló gátrendszer megépítéséről, és az év végéig lassan visszatért az élet a normál kerékvágásba.
Az Oosterschelde gátja ennek a nagyszabású rendszernek a része, amit Deltaproject vagy Deltawerken néven ismer a világ. A gátrendszer páratlan jellegét nem csak brutális méretei jelentik. Bár önmagukban a 30 és 40 méter közötti magasságú és 18 000 tonna súlyú pillérek is lenyűgözőek, a 65 darab pillér és a 62 zsilipkapu együtt összesen mintegy 3 kilométer hosszan a világ legnagyobb zsilipes gátját alkotják. A gátakon egyébként autóút halad keresztül.
Az építmény rövid története környezetvédelmi szempontból is különleges.
A folyó torkolatát eredetileg több kilométer szélességében zárógáttal tervezték lezárni. Az 1960-as években megkezdték néhány mesterséges sziget létrehozását az érintett területen, ennek egyike Neeltje Jans is. A Neeltje Jans mintegy 285 hektár területű, és a fáma szerint nevét egy homokzátonyon megfeneklő hajóról kapta. Ezt a homokzátonyt építették szigetté.
Az 1970-es évek felerősödő környezetvédelmi nyomása miatt, és persze a halászok és kagylótenyésztők tiltakozása eredményeként azonban változtattak a terven, és a biztonságot maradéktalanul szem előtt tartva, ám a vízi élővilág megmentése érdekében a gát hatalmas zsilipeit csak vészhelyzetben zárják le. Ez évente több alkalommal is, de legfeljebb pár napig fordul elő. Különben az öböl vize állandó kapcsolatban van az Északi-tengerrel, így a hatalmas környezetátalakítás ellenére sem pusztult ki az élővilág, sőt Hollandia legnagyobb Nemzeti Parkját találhatjuk itt.
A Neeltje Jans látogatóközpontja így nemcsak az itt található mérnöki csúcsteljesítményt, hanem az ország árvízbiztonsági rendszerét és a Nemzeti Park állatvilágát is bemutatja.
A szabadtéri fóka- és borjúfóka show bemutatók során – akár etetésükkel is egybekötve -, az életmódjukról és a sikeres megmentésükről sok érdekességet hallhatunk és láthatunk. Ezen kívül az itteni élővilág ragadózó madaraival is rendeznek bemutatókat, de ez utóbbi csak a nyári időszakban tekinthető meg, áprilistól októberig.
A tengeri akváriumban a víz alatti világ csodálatos élőlényeit tanulmányozhatjuk, és egy speciális víz alatti ketrecben lubickolhatunk a cápák között, ha éppen nem félünk tőlük. A bálnák életét pedig egy futurisztikus építmény belsejében tanulmányozhatjuk alaposabban.
Nyáron az akvapark területén pancsolhat az egész család, valamint egy különleges orkángép révén megtapasztalhatjuk a pusztító szél hatalmas erejét, nem mintha nem jutna belőle egyszer-egyszer év közben is a természet ingyenes ajándékaként.
Mivel a park vízen és szárazföldön is több különleges élményt kínál, érdemes ide akár többször is ellátogatni. Remek családi program és szórakozás mindenkinek, aki szeret a tengeren hajókázni és számolni a delfineket, vagy csuromvizesen is élvezi a tündéri fókák éhenkórász küzdelmét pár finom nyers hal falatért cserébe. A rossz időtől nem kell tartanunk, sőt inkább számítsunk rá, a borúsabb napszakok jól átvészelhetők a látogatóközpontban vagy akár a gát belsejében is.
Ha pedig még nem elég az élményekből, akkor hazafelé válasszuk a Zeelandbrug hidat, mely 5 kilométer hosszan szeli át a tengeröblöt.
Ja, Neeltje Jans egész évben várja a látogatókat! :)
