Koninklijk, azaz királyi jelzőt tartalmaz cég, vagy egyesület névbe viszonylag gyakran belebotolhatunk. De mitől is királyi egy királyi cég?
A királyi udvar – a Het Koninklijk Huis – honlapján szereplő meghatározás szerint a Koninklijk – királyi – előtagot megkaphatja egyesület, alapítvány, vagy akár egy vállalat is.
Ezt a megkülönböztető jelzést, illetve a használatára vonatkozó jogot kizárólag a Király adományozhatja, aki ezzel a gesztusával fejezi ki, hogy nagyra becsüli az adott szervezet tevékenységét és szimbolizálja feléjük a Király által beléjük helyezett bizalmát. A koninklijk jelző mellett a boldog jogosult még a királyi koronát is használhatja a hivatalos iratain, illetve logójában. Az elismerés értékét növeli, hogy külön kihangsúlyozzák, hogy a Királynak semmilyen érdekeltsége nincs azokban a cégekben, melyeket ebben a formában kitüntet.
A címet „bárki” megkaphatja, aki pályázik. Persze ez nem ilyen egyszerű, jól mutatják azok a feltételek, melyek „csak” azokhoz szükségesek, hogy legyen egyáltalán esély arra, hogy megkapja a pályázó.
Általánosan, a pályázó:
- legyen meghatározó a saját szektorában,
- legalább 100 éves alapítású legyen.
A cégekre vonatkozóan:
- legalább 100 embert foglalkoztasson,
- pénzügyileg legyen stabil,
- holland cégként határozza meg magát.
Szóval, nem is olyan könnyű bekerülni a „klubba”. Ráadásul a címre pályázni is csak az alapítást követő valamelyik kiemelt évfordulón lehet – legkorábban ugye 100 év fennállást követően, majd ezután pedig 25 évenként. Kizáró feltételek is vannak természetesen, például automatikusan elutasításra kerülnek a politikai, vallási, vagy valamilyen világnézeti ideológiát hirdető szervezetek.
A legismertebb kitüntetettekkel nap, mint nap találkozhatunk. Ilyen például a KLM, a Philips (teljes nevén Koninklijke Philips N.V. ), PostNL (Koninklijke PostNL), Schiphol repülőtér (Koninklijke Luchthaven Schiphol), a futballszövetség (Koninklijke Nederlandse Voetbalbond – KNVB), a Bavaria, illetve a Grolsch sör gyártói, vagy akár az ANWB, ami hivatalosan Koninklijke Nederlandse Toeristenbond ANWB névre hallgat. Olyan is van persze, aki elvesztette a jogát a királyi jelző használatára – a Douwe Egbertsnél ezt a más cégekkel történő fúziókkal és összeolvadásokkal teli történelme magyarázza, a Királyi Holland Indiai Hadseregnél (Koninklijk Nederlandsch-Indisch Leger - KNIL) pedig természetesen a megszűnése :). A Shellnél pedig trükkösen tartották meg a megkülönböztetést a N.V. Koninklijke Nederlandse Petroleum Maatschappij és a Shell Transport and Trading Company Ltd egyesülése után létrejött Royal Dutch Shell nevében. Érdemes végigbogarászni a listát.
A Wikipédia listát linkeli a Het Koninklijk Huis honlapja is, bár nekik is van saját – igaz, a wikipédiás változatnál régebbi adatokat tartalmazó – listájuk a honlapjuk egy eldugott szegletében :)
A cím marketing értékét nehéz megbecsülni, de gyanítható, hogy partnereik, ügyfeleik felé egyfajta kiválósági és megbízhatósági tanúsítványként szolgálva erősíti a bizalmat. Az „elitklub” jelleget az is táplálja, hogy relatív kevés – körülbelül 450 - „tagja” van. 2019-ben például csak ketten, a már említett Bavaria gyártója, a Royal Swinkels Family Brewers és a Royal Van Rees Group B.V. lépett be közéjük.
A koninklijk mellett létezik még a Hofleverancier cím is, amit talán „Őfelsége udvari beszállítója”-ként fordíthatnánk le. Hofleverancier csak cég lehet, egyesület, illetve szervezet nem. Persze ezek a cégek ténylegesen nem beszállítói az udvarnak...
A jelzők használatának joga nem örökre szól egyébként, hanem 25 évenként újra meg kell pályázni.
A Király vissza is vonhatja a cím használatát akkor, ha úgy ítéli meg, hogy a szervezet működése negatív irányba változott meg és ezáltal sérti az ő érdekeit. A visszavonáshoz akár csőd, fizetésképtelenség, vagy az önállóság elvesztésével járó tulajdonosváltás, vagy a tevékenység megváltoztatása is okot szolgáltathat.
