Aki nem superfoodokkal táplálkozik, gyanakodva figyeli a paleósokat, nem szokott „kilencvennapozni” és a húsevéssel is a végsőkig kitart, jusson eszébe, hogy egészségesen étkezni maradi szemlélettel is lehet, de egy kis nyitottság nem árt hozzá...
A holland szemléletet a „Schijf van Vijf” rendszere jellemzi a legjobban, mely az ötféle élelmiszercsoport megfelelő arányára és a változatosságra alapoz:
- folyadékbevitel
- kenyér, burgonya és gabonatermékek
- tejtermékek és fehérjék (hús, hal, tojás), valamint olajos magvak
- zsírok
- zöldség és gyümölcs
A dietetikusok is szívesen utalnak erre az egyszerű módszerre, és ha hollandul veselkedünk neki az egészséges táplálkozás irodalmának, számíthatunk rá, hogy kevesebb összeesküvés-elmélettel és több kutatással alátámasztott érvvel találkozunk a helyes arányok betartásához. Ne lepődjünk meg, ha a krumpli és a tejtermékek az ajánlott élelmiszerek között maradnak, persze bizonyos betegségek esetén ezekre is oda kell figyelnünk. Amiben viszont minden ajánlás megegyezik, a vegán étrendtől a paleóig, hogy a változatos zöldségbevitel mindenkinek napi rendszerességgel ajánlott.
A hagyományos holland vacsora a hús, a krumpli és a zöldség szentháromságából áll össze. Akinek hiányzik a savanyúság, és az almaszószban sem érez túl sok fantáziát, az könnyebben megbarátkozhat a zöldség- (vagy rost-) komponenssel, ha azt például egy kis sajtszósszal bolondítja meg.
Mostanában például spárgaszezon van. Egészen pontosan április második csütörtökje óta tart már, Szent János napjáig, június 24-ig. A gyengébbek kedvéért a vaskos spárgakötegek mellé pakolják a spárgaszószporokat a boltban, sőt a füstölt sonkaszeleteket és az újkrumplit is, mivel a spárga vajon pirított sonkával és főtt tojással, petrezselyemmel, újkrumplival kerül leggyakrabban az asztalra. De a hentesnél jó pár hétig lehet egyliteres kiszerelésben tejszínes spárgalevest is venni. És persze otthon is elkészíthető ezerféle módon.
Európa északnyugat-európai felében a fehér színű terjedt el, délen a zöld, középen meg mindkettő, így nekünk mindegyik fajta ismerős. Mivel Hollandiában a piaci-bolti spárgahegyek többnyire fehér színűek, időzzünk el kicsit ezzel a macerásabbik fajta megfelelő előkészítésével:
A spárga akkor jó, ha egymásnak dörzsölve csikorgó hangot ad. (Ezt lehetőleg még a vásárlás előtt döntsük el.)
Az alsó fás részét le kell vágni. A feji végénél megfogva, egy hagyományos zöldséghámozóval alaposan meg kell hámozni, hogy ne legyen szálkás.
Főzni kosárkába állítva vagy fektetve, szélesebb edényben lehet, ez kb. 5-10 percnyi főzési időt jelent. Aki nem akar túlontúl óvatosan bánni vele, az 3-4 centis szeletekre fel is vághatja a spárgasípokat.
Ne tároljuk 3-4 napnál tovább a hűtőben, úgyis megromlik, borzasztó íze lesz, és még az is lehet, hogy pár évig semmi kedvünk nem lesz hozzá.
Az alábbi spárga-fogás sajtos besamel szósszal (bechamelsaus vagy kaassaus) készül. És ez tavasszal természetesen fehér spárgából (witte asperges) is megvalósítható!
- 1 kg fehér spárgát (a felvázolt minőségbiztosítási procedúrát követően) 2,5 dl vízben, 4 centis darabokra vágva 10 percig főzünk (nem baj, ha a csúcsi végeket (puntjes) csak félúton adjuk fel főni)
- A spárgákat melegen tartjuk, a maradék főzőlevet (kookvocht) újra 2,5 dl-re felöntjük
- Egy másik edényben 25 g vajat (boter) olvasztunk, elkeverünk benne 25 g lisztet (bloem) és állandó keverés közepette felöntjük a lassacskán adagolt főzőlével (het kookvocht roerend toevoegen)
- Amikor a szósz besűrűsödik (gebonden saus), 150 g reszelt sajtot (geraspte belegen kaas) adunk hozzá, valamelyik érett fajtából
- Sóval, borssal, szerecsendióval (zout, peper, nootmuskaat) ízesítjük, és a spárgára öntve melegen tálaljuk
Akármilyen egyszerűnek is tűnik, a spárgát régen a királyok eledelének tartották, és ahogy ezt sejthetjük a régi idők „superfoodjairól”, betegségek gyógyítására és a hiedelmek szerint afrodiziákumként is hasznosnak találták. Kísérletezzünk bátran vele!
