A fríz paradoxon – nem (csak) a pénz boldogít

2023. november 30., csütörtök

A pénz nem boldogít, tartja a mondás. Persze akinek nincs annyi, amennyit szeretne, az legyinteni szokott erre a kijelentésre. Pedig nem kell messzire mennünk, hogy kevésbé tehetős, de boldog embereket találjunk: elég, ha csak a Hollandia északi részén – Frieslandon azaz Frízföldön – élő frízeket nézzük. Minden számadat, felmérés azt mutatja, hogy a fríz tartomány az országos átlagnál rosszabbul teljesít az olyan gazdasági mutatókban, mint a jövedelem, az oktatás és a foglalkoztatás szintje. Ennek ellenére a frízek még mindig a legboldogabb emberek Hollandián belül.

Ezt a látszólagos ellentmondást – azaz paradoxont – leíró fogalomként terjedt el a "fríz paradoxon" kifejezés. De mi lehet az oka annak, hogy a kevesebb pénz nem hogy boldogtalanná teszi a frízeket, hanem épp ellenkezőleg, életükkel honfitársaiknál elégedettebb embereké? A kérdésre a választ a Fries Sociaal Planbureau kutatása adhatja meg, mely alapján pár lehetséges okot ismertetnek.

A fríz paradoxon – nem (csak) a pénz boldogít

A kép forrása: Pixabay

A nyugalom és a tér megbecsülése

Az érzékelt nyugalom és tér lehet az első lehetséges magyarázat a frízlandiak érzékelt jó közérzetére. Friesland Hollandia legkevésbé beépített tartománya, a lakosság 67%-a él nem vagy kevéssé városias területen, szemben az országos átlag 34 százalékkal. Több tanulmány szerint, a városiasabb területeken élők kevésbé boldogok. Emellett az FSP kutatása azt is mutatja, hogy a fríz táj, a béke és a tér sok lakos számára nagyon értékes. Mind a természet és a táj, mind a béke és a tér a három legfontosabb téma között van, amelyre a frízföldi lakosok nagyon pozitívan tekintenek, vagy amelyre büszkék, ha a frízföldi társadalomról van szó.

Erős társadalmi kohézió

Az erős társadalmi kohézió jót tesz a jóllétnek. A tudat, hogy baj esetén van kire számítani, kiegyensúlyozottabbá tesz. Az egymás segítése normálisnak számít, és sehol máshol Hollandiában nem végeznek az emberek ennyi önkéntes munkát, mint a tartományban.

Egyenlőségre törekvő tartomány

Társadalmi-gazdasági szempontból Hollandia egésze más országokhoz képest meglehetősen egyenlőnek tekinthető, kevésbé hangsúlyosak például az emberek közötti jövedelmi eltérések. Frízföldön ez még inkább így van, kevesebb a magas jövedelmű ember, Hollandia más részeihez képest. Viszonylag kevés a nem nyugati származású ember, kevés az egyetemi diplomával rendelkezők száma.

A fríz nyelv és kultúra

A saját nyelv és kultúra nyilvánvalóan hozzájárul az identitás erősödéséhez, azon keresztül pedig az összetartozás, közösséghez tartozás érzésének magasabb fokához. Sokan vannak, akik gyökerei is Frízföldön vannak. E kapcsolódáson keresztül a boldogságérzet is magasabb.

A fríz paradoxon – nem (csak) a pénz boldogít

A kép forrása: Pixabay

Önállóság - autonómia

Felmérések szerint a frízek más tartományok lakóihoz viszonyítva kevesebbet várnak el a központi kormányzattól. Aki egy kicsit kevesebbet vár el, és többet tesz saját magáért, az önállóbnak érzi és tartja magát, kevesebb csalódást is tapasztal, és végeredményben elégedettebb.

A pénz és a státusz kevésbé fontos Frízföldön, mint máshol

Frízföldön a pénz és a státusz kevésbé fontos, mint Hollandia más részein. A földrajzi és kulturális közelség fontosabb a frízeknek, mint - az általában magasabb jövedelemhez vezető - lehető legmagasabb szintű oktatás.

Biztonság

A bűnözés mértéke nem pusztán kisebb a Randstad városaihoz, vagy Brabanthoz képest, hanem biztonságosabbnak is érzik a frízek lakhelyüket.

Ezek lennének tehát a boldogabb közérzethez vezető kulcs összetevői? Ki tudja, mindenesetre ha ismertek frízeket, kérdezzétek meg tőlük! :)


Back to Top