„Légy önmagad, úgyis elég hülye vagy.”
Az idézet Richard Hill: Mi, Európaiak című, magyarul 1999-ben kiadott könyvéből való, és a hollandokról szóló fejezet kezdődik vele. Gyanúnk szerint a „Doe maar gewoon, dan doe je al gek genoeg” holland → angol → magyar fordítási folyamatban sikerült ilyen furcsára, eredeti jelentésében ugyanis arra a hollandosságra utal, hogy ne akarj kilógni a sorból, sőt legyél Te is olyan szürke, mint mi, a többiek.
Ilyen szürke dolog például, ha semmittevős hétvégéken csinálunk valami „gezellig”-et, leginkább társaságban, kettesben, de egyedül sem lehetetlen: meghitt, kellemes időtöltést értünk ezalatt ugyanis. Úgy tűnik, a hollandok ősidők óta értenek a slow életstílushoz, és felpörgött világunkban még most is, sőt különösen most, nagy-nagy tiszteletben tartják a szabadidő kellemes, nyugodt eltöltését. Például elbicikliznek egy café-be, ahol ráérősen elfogyasztanak egy koffie verkeerd -et (a latte holland változata), esetleg egy szelet appeltaartje-t (a holland almáspite), vagy a felnőttek egy biertje-t is akár.
Ha van rá egy hétvégi délutánunk, mi magunk is útra kelhetünk, a biciklizésnyi távolságokon túl például kellemes vonatozással. Akinek névre szóló OV-chipkaart-ja van, az biztosan kap a postával vasúti magazint rendszeres időközönként, és valószínűleg ki is használ egy-egy kedvezményt, kupont, vonatjegyet a kínálatból.
A legnépszerűbb bérlet a „Dal Voordeel”, ami évi 50 euróba kerül, csúcsidőn kívül és hétvégeken 40%-os árkedvezményt biztosít, és vendégeink, barátaink is velünk utazhatnak, kedvezménnyel +3 fő erejéig.
Ha a kellemes kikapcsolódáshoz egy nyugodt kisvárost keresnénk, Delft tökéletes választás, és vonattal is könnyen elérhető. A 9292.nl vagy az ns.nl részletes tájékoztatást ad a menetrendről, útvonalról egyaránt.
A város a nevét a „delven”, azaz ásni szóról kapta, ezáltal keletkeztek ugyanis a hajdani kereskedőváros csatornái, és így szállították a terményeket, élelmiszereket a parasztok a jó hírű delfti piacokra. A belvárosi utcák még ma is a különféle piacok neveit viselik. A város 750 éves történelme meglátszik a hangulatos épülethomlokzatokon, a csatornákon és romantikus hídjain, de az Oude Kerk ferde tornyán is. Delft nemcsak középkori kereskedőváros, de a 16. században Willem van Oranje otthona is volt, a Nieuwe Kerk pedig azóta is az Orániai család hagyományos temetkezési helye.
Delft tengeri kikötője az 1400-as évektől fogva egyre nagyobb jelentőségre tett szert, végül pedig összenőtt Rotterdaméval. Világkereskedelmi kapcsolatait ráadásul látványos ipari fejlődéssel fejelte meg, mindenekelőtt a porcelángyártással.
Aki olvasta Tracy Chevalier: Leány gyöngy fülbevalóval című regényét, az máris be tudja azonosítani, mit is kínálhat a Vermeer Centrum Delft és hogy mi lehet a kapcsolat Jan Vermeer és a középiskolás biológia könyvből derengő, szintén delfti Antoni van Leeuwenhoek neve között.
Ha mégsem a történelmi érdekességekre, hanem inkább a jelenre fókuszálnánk, látogassuk meg a csatornák mentén kipakolt piacosokat, ahol szombatonként mindenféle régi portékával, könyvekkel, sajtkóstolással, facipőkészítővel is szembetalálkozhatunk.
A Delftben élőknek szervezett programok keretében is lehetőségük nyílik a várossal és egymással ismerkedni. Az önkormányzat az egyetemmel és az Access-szel karöltve, szeptember 29-én tartja a „Welcome to Delft” eseményét, amire regisztrálni itt lehet.
Egy delfti nap után azt biztosan megtanuljuk, hogy a kék kistehénmintás csempéket, klumpákat nem a Xenosban találták ki, igaz, nem is Delftben…. Bár lehet, a „delfti kéket” azóta újra Kínában gyártják :-)
