Nagy emberek születésének, halálának centenáriuma, de legalábbis az ötévenkénti jeles évfordulók Hollandiában is kiváló programok, akciók ürügyéül szolgálnak. Tavaly például sok önkormányzat elültetésre váró magokat adott a lakosoknak, hátha sok kicsi sokra megy alapon napraforgóba borul a város. És tényleg: egészen sok helyen lehetett látni az égbe nyúló sárga virágzatokat a nyáron. Van Gogh évforduló volt ugyanis...
A 2016-os évnek sem kell elbújnia a tavalyi árnyékában, hiszen kerek ötszáz évvel ezelőtt hunyt el Hieronymus Bosch (hollandul Jheronimus Bosch vagy Jeron Bosch), az emberi bűnök fantáziadús megfestője, akit a szürrealista mozgalmak fedeztek fel újra. Vezetéknevét 's-Hertogenboschról, azaz rövidebben Den Boschról kapta, a németalföldi festő ott született és halt meg, valamint valószínűleg ott is élte életét. A történelmi város ma is Észak-Brabant tartomány székhelye, egyben egyik legszebb városa. Látnivalói külön fejezetet érdemelnének, de itt most elég annyi, hogy idén a Noordbrabants Museum egy hatalmas, nemzetközi érdeklődésre is méltán számottevő festménykiállítással készült, így akár még a magyar online médiában is könnyen tájékozódhatunk róla.
Az ötlet a múzeum részéről szinte túlzottan ambiciózusnak tűnt elsőre, mivel egyetlen Bosch-műalkotás sincs a tulajdonukban. Az egész világon mindössze 25 festmény és 20 rajz maradt fenn a középköri festőtől, például a párizsi Louvreban, a New York-i Metropolitanban, vagy a madridi Prado-ban, ahol a talán leghíresebbiket, a Gyönyörök kertjét is őrzik. De a kiállításhoz kölcsönöztek Washingtonból, Bécsből, Berlinből és Bruggeből is műveket. Ebből is sejthető, hogy a mostani esemény egyedi és talán megismételhetetlen.
A den bosch-i múzeum kezdeményezésével azonban már hat évvel ezelőtt nekiláttak egy nemzetközi kutatási együttműködésnek, Bosch Research and Conversation Project néven, amely a fennmaradó művek vizsgálatát a legapróbb részletekig, a mai legkorszerűbb technikákkal kívánta feltárni. Már csak meg kellett győzni a tulajdonosokat a képek kölcsönzéséről.... A terv egyúttal a restaurálás munkálatait és költségeit is fedezte, így az ilyenkor szokásos, nagyon körültekintő tárgyalásokat követően néhány múzeum hamarosan kötélnek állt. A projekt weblapján megtekinthetőek a vizsgált művek is, a http://boschproject.org/ címen.
És hogy miért is a legnagyobbak között tartják számon Hieronymus Boscht? Nem is csak azért, mert jól felismerhető, emblematikus festményei illúziókon, hallucinációkon keresztül furcsa alakok és szörnyek segítségével jelenítik meg korának fő témáit: a kísértést, a bűnt és az emberi gonoszságot. Az sem utolsó szempont, hogy korában Bosch valóságot és fantáziát ötvöző ábrázolása és festészeti technikája is gyökeresen újnak számított. De ha azt is nézzük, hogy képei ösztönözték a huszadik század szürrealistáit – többek között Picassot, Dalit, Magrittet –, még borzongatóbb belegondolni, hogy Bosch több, mint 500 évvel ezelőtt alkotott!
A kiállításon az említett Gyönyörök kertjét sajnos éppen nem csodálhatjuk meg, mivel az felette áll bármiféle alkudozásnak, de helyette más világhírű alkotások pazar látványával gazdagodhatunk. Az eseményt őfelsége Willem-Alexander nyitotta meg február 12-én. A nagyközönség előtt 2016. február 13-tól május 8-ig áll nyitva a lehetőség, hogy egy helyen megtekintsék például A szénásszekeret (Prado) és a Bolondok hajóját (Louvre) is. A jegyvásárlást érdemes online jegyelővétellel rendezni, a felnőtt belépő 22 euróba kerül.
A 2016-os év teljes egészében, nemcsak a kiállítás erejéig nyújt Hieronymus Bosch-sal kapcsolatos programokat és látnivalót az egyébként is gyönyörű és hangulatos városban. A programkínálat a http://www.bosch500.nl linken érhető el.
Kellemes kikapcsolódást! Vigyázzatok, nehogy lemaradjatok a jegyfoglalásról, hiszen hatalmas az érdeklődés: még a kiállítás megnyitása előtt elővételben 90 000 jegyet adtak el, ami a duplája az eddig elővételi rekorder Rijksmuseumban rendezett Rembrandt tárlaténak!
