Hága lakossága 516.000 fő volt 2016-ban, 180 különféle nemzet él itt, a lakosság 50,5%-ban nemzetközi, és kb. 10%-ban expatok lakják. Ez utóbbiak azok az ideiglenes lakosok, akik nemzetközi karrierjük révén többnyire együtt költöznek a családjukkal. Sokan azonban kicsit tovább maradnak, vagy végleg letelepednek a városban. Hága Hollandia harmadik legnagyobb városa, s ha nem is főváros, de az ország közigazgatási központja, a király is itt lakik, és más országok nagykövetségei is ebben a városban találhatók. Hangulatos belvárosa, múzeumai, 11 km hosszú tengerparti strandja, zöldterületei tökéletes programot nyújtanak az egy napra érkező turistáknak is. A This is The Hague honlapja szinte biztos, hogy elegendő programinformációt nyújt azoknak is, akik esetleg véletlenül csöppentek a városba.
A nemzetközi diplomatavárost sokkal otthonosabbá, barátságosabbá szelídítik a különféle hágai történetek, érdekességek, furcsaságok. Utánajártunk néhány hágaiságnak...
Miért nem Hága a főváros? Miért nem Amszterdamban van a kormány?
Bonaparte Lajos 1806-ban lett holland király, ő választotta Amszterdamot a kormányzás székhelyéül, de ez nagyon rövid ideig tartott, mert 1813-ban Hollandia visszanyerte az önállóságot. A parlament visszaköltözött Hágába, a fővárosi rang azonban Amszterdamé maradt.
Miért pont egy gólya a város jelképe?
Aki járt már Somogyban, az talán tudja, hogy Nagybajom a gólyák városa… A szerencsét hozó madár a hágaiak fantáziáját is megihlette. A középkorba nyúlik vissza a kabalaállat-hagyomány, Utrecht városáé például a medve lett. A környező mezőkön, tőzeglápokon és mocsarakban mindig jelen voltak a gólyák, ám az 1940-es években mégis majdnem teljesen eltűntek egész Hollandiából, és végül egy madárvédelmi programnak köszönhetően sikerült megmenteni őket. A 16. századi festményeken gyakran látni, amint a „földi gólyák” a hágai halpiacon „tisztaságfelelős” funkcióban tevékenykednek, azaz felcsipegetik a maradékokat. Ezek a madarak szelídek voltak, akár kézből is lehetett őket etetni. Az emberi természet kissé hátborzongató ellentmondásosságára utal, hogy bár az emberek szerették a gólyákat, de csak a madarak megcsonkításával sikerült elérni, hogy „megszelídüljenek”, így a gólyák afrikai útjukra sem tudtak elrepülni. Szerencsére talán fejlődtünk valamicskét, és manapság már egyáltalán nem szalonképes ilyen dolgokat elkövetni az állatokkal.
De Haagse Markt
A Herman Costerstraat 1920 óta ad otthont Hollandia legnagyobb piacának, és az égvilágon mindent lehet itt kapni. A piacon a város kulturális sokszínűségéről is azonnal meggyőződhetünk. Heti négy napon, 9.00-17.00 között várja a vevőket, nézelődőket.
Mi a Prinsjesdag?
1814 óta minden évben van, 1888 óta egész pontosan minden szeptember harmadik keddjén tartják, ilyenkor az uralkodó felolvassa a trónbeszédet a parlamentben. A király aranyhintón érkezik a palotából a Ridderzaal-ba (a Binnenhof leghíresebb épülete), útközben sűrűn integetve a hűséges alattvalóknak. Az összegzés az ország állapotáról, a tervekről és a költségvetésről szól. Aki a kevésbé lármás népünnepélyeket szereti, azoknak a Prinsjesdag előestéjén tartott scheveningen-i lovastréninget javasoljuk, ha már egyszer nekik is fel kell készülniük a látványos feladatra :-)
Kik az eredeti hágaiak?
Egyszerű ez: a Hagenaars-ok és a Hagenezen-ek. A holland társadalom legendásan egalista, de bizonyos értelemben mégis vannak egyenlők és egyenlőbbek. Az egyik értelmezés szerint a Hagenaren a homokbuckalakókat takarja, a Hagenezen-ek pedig a tőzegen élő ősökből eredeztethetők. A Haags dialektust is inkább ez utóbbiak beszélik. Kis gyakorlás ízelítőül:
Megfejtés:
Zoute drop = Zâhte dgop (tipikus holland cukorkaféleség)
Eiersnijder = Eiâhsneidâh (tojásvágó)
politicus = eutvrettaers (politikus)
tegen heug en meug = teige heug en meug (valamit ellenérzéssel csinálni)
kolenboer = keulenboâh (szenesember)
sperma = flùitekrùid (fluite(n)kruid, azaz turbolya, ami gyógynövény, de a fluit fütyit, a kruid pedig önmagában is gyógyfüvet jelent. Zseniális hágaiak :-) )
een hart vol smart = ein hagt vol smagt (egy bánattal teli szív)
amsterdammer = kankûhlèjûh (kankerlijer vagyis rémesen ronda alak, akiktől ezért a hágaiak nevében is elnézést kell kérnünk)
A Hagenaar-okat a Hagenees-ek gyüttmentnek, nem igazi hágainak tartják, viszont a Hagenaar-ok az elithez tartozó jómódúak, míg a Hagenees-ek a dolgozó pórnép. A szövevényes értelmezés alapján nehéz rájönni, melyikhez jobb tartozni, de külföldiként úgyis csak közönségszerep jut nekünk ebben a vitában.
Akik szeretnének Hágában élni, azoknak az Access idén négy alkalommal szervez nyílt napot angol nyelvű programokkal. A rövid bemutató és belvárosi séta során a legfontosabb tudnivalókat és tippeket csíphetjük el a kezdéshez, és megismerkedhetünk másokkal is, akik hasonló cipőben járnak. A legközelebbit 2017. június 12-én tartják.
Az idegi Hágai Expat Fair-t november 4-én rendezik, a munkalehetőségekről, oktatásról, lakásról, kezdeti elintéznivalókról kaphatunk itt sok-sok infót.
Fedezzétek fel ti is a várost!
