Ahogy érlelődik az elhatározás a külföldi életről, és amint egyre közelebb kerülünk a nagy búcsúzkodásokig, máris elkezdjük újrarendezgetni az elveinket, meggyőződéseinket, hiedelmeinket, felfrissíteni az általános műveltségünket az országhatáron túli témákban is. Ezzel tökéletesen le is tudjuk kötni magunkat az elkövetkező néhány évben, közben tesztelgethetünk minden aprócska és jelentősebb szabályt, vajon Hollandiában is ugyanúgy beválnak-e. A szűkebb környezetünkben vagy a munkahelyünkön megtanuljuk az időjárás lebilincselő témájának zsargonját, és képbe helyeződünk az eurovíziós dalfesztivál holland résztvevőjéről, a profik esetleg utánaolvasnak a korábbi évek holland eredményeinek is.
Szóval az új hobbit, komfortzóna tágító tréninget, 100 napos kihívást ingyen is felkínálják az új életkörülmények, a 40-esek még az életközépi válságukat is feldobhatják kicsit a külföldre költözéssel :-)
Hollandia a családalapítás szempontjából például igazi fekete pályás terep: az egészségügyi vizsgálatok, a várandósság, a szüléshez való hozzáállás és a munkahelyre való visszatérés, a családi feladatok leosztása, de még a bölcsődei ellátás is teljesen szokatlan a Magyarországról jövőknek. Higgadtságra, jó elemzőképességre, nyitottságra és rugalmasságra lesz szükségünk, ha jó döntéseket szeretnénk hozni az itteni rendszerben is.
… És amikor már épp megvolnánk ezzel is, jön az egész életminőségre, családi kapcsolatokra, a kommunikáció színvonalára kiható hatalmas kérdés: tanítsuk-e a gyereket magyarul, s ha igen, hogyan tehetjük azt a leghatékonyabb módon.
A trendek sokat változtak az elmúlt évszázadban, de az előző generációhoz képest is. Az oktatási rendszerekben egyszer az anyanyelv támogatására, másszor a hivatalos országnyelvre helyezik a hangsúlyt.
Mivel a holland nem a legnagyobb világnyelv, vélhetően nem sokan tanultuk hobbiból már az „előző életünkben” is, így hát a legtöbb szülőnek éppúgy meg kell küzdenie vele, mint a csemetéiknek. S ha már így alakult, ebben a csodálatos, több generációt érintő folyamatban kölcsönösen segíthetjük, bátoríthatjuk, erősíthetjük egymást.
A többnyelvűség témájával külön szakma foglalkozik, így érdemes utánaolvasni, utánajárni a legelfogadottabb, legkorszerűbb nézeteknek. Az alábbi tippeket, gondolatokat Dr. Csiszár Rita, jelenleg Svájcban élő alkalmazott nyelvész és szociológus 2017. május 6-i amstelveeni előadásából foglaltuk össze:
Alapelv, hogy mindig a hátrányban lévő nyelvet kell támogatni. A hollandiai iskolarendszerben nem fenyeget különösebben az a veszély, hogy a gyerek nem tud majd megtanulni hollandul, és az angolt sem kell különösebben erőltetni otthon, mert az iskolai nyelvoktatás kitűnő, és eljön az általános iskolában annak is az ideje.
Nem mindegy azonban, hogy hány nyelvet tud a gyermek a korának megfelelő színvonalon használni. Ahol elhanyagolják az anyanyelvet, ott esetleg egyet sem, és később már nehezebb lesz bepótolni a lemaradást. Az igazi többnyelvűséget azonban tudatosan és következetesen, otthoni anyanyelvhasználattal nagyon jó színvonalon lehet tartani, és ez óriási előnyt jelent majd a gyermekeinknek is: a rugalmas látásmódhoz, a jó szociális képességekhez, végső soron a világban való boldoguláshoz is remek útravalót kapnak vele. Kár ennél kevesebbel beérni!
Persze vannak ennél jóval pepitább helyzetek is: van, hogy az angol az otthoni kommunikáció nyelve, hogy a szülők is különböző anyanyelvűek, ráadásul Hollandia csak átmeneti ország a család életében. Jó szívvel ajánljuk Csiszár Rita: Két- és többnyelvű gyermeknevelés a mindennapokban – tanácsok, információk, történetek című könyvét, mely sok más kérdésünkre megadja a választ. A jópár interjún és egyedi példán keresztül nagyon átfogó képet kaphatunk a témáról, és számos tévhit, kétely eloszlatásában is gyors segítséget nyújt.
Mindezeken túl fordulhatunk közvetlenül a szakemberhez is, ha személyes konzultációra lenne szükségünk. A kapcsolódó információk a multilingualkids.ch oldalon magyarul és németül is megtalálhatók.
